Advent és Karácsony. Ez cseng mindenki fülében, szinte már beleitta magát a gondolatainkba ez a két szó. Napok óta érezzük azt, hogy valami készülődik. Az emberekben akarva, vagy akaratlanul, de munkálkodik valami több, és a gesztusaikkal egy kis jóságot szeretnének adni a sokszor unott és szürke hétköznapokba. A szeretet, ami csodákra képes, mikor máskor, ha nem most Karácsony ünnepén mocorogna bennünk leginkább, amikor is az Úr Jézus, azaz maga a szeretet születését ünnepeljük. Az advent meghitt várakozása, a hajnali roráték alkalma mind jó lehetőségként adódtak számunkra, hogy méltóképpen várjuk az isteni gyermek születését.
December 24-én, Karácsony „vigíliáján” sokféle módon emlékeznek meg a világban e csodára. Az öttevényi templomban gyermekek hada várta azt, hogy énekével-játékával átadja az embereknek az örömhírt, amit az angyalok zengtek 2000 évvel ezelőtt a betlehemi pusztán a pásztoroknak: „Dicsőség Mennyben az Istennek, és békesség a Földön minden jó akaratú embernek”. Már hagyomány, hogy Szenteste délutánján betlehemes játékkal kedveskednek a hittanos gyermekek a község minden lakójának, ami délután 14.00-kor kezdődött az öttevényi templomban. Idén rendhagyó módon a pásztorjátékot megelőzően, az újonnan alakult Szent II. János Pál pápa Ének- és Zenekar rövid karácsonyi bemutatkozó koncertjét hallhattuk. Ezt követően láthattuk az első karácsony történetét, amit a helyi hittanos gyerekek adtak elő nagy sikerrel a hallgatóságnak.
Mi is a betlehemezés?
Röviden: Jézus születésének, a Betlehemben történteknek megjelenítése, a karácsony előtti napok közelmúltig legnépszerűbb dramatikus játéka. Sok településünkön máig él, s számos változata alakult ki. Legrégibb betlehemes játékaink a 17. századtól maradtak fönn latin és magyar nyelven.
A betlehemezés több játékrészből tevődhet össze, amelyek az egyes változatokban együtt, de önálló játékként is szerepelhetnek.
Főbb jelenetei:
A paradicsomjáték, amely Ádám és Éva bűnbeesésének történetét beszéli el, s hírül adja a megígért Megváltó eljövetelét.
A szálláskeresés, amelyben a népszámlálásra Betlehembe érkezett várandós Mária és József szállást keresnek, de sehol sem kapnak. E változat szereplői Mária, József a gazdag ember (kir., gazdag – bő kovács stb.), aki nem ad szállást, de az istállóba utasítja őket. A bő kovács játékváltozatában a jószívűség és könyörületesség elnyeri jutalmát, míg a dúsgazdagolás változatban (Székelyföld) a keményszívűség elnyeri büntetését.
A következő betlehemi jelenet főszereplői a pásztorok, akiknek az angyal hírül adta a Megváltó születését, akik elmentek az újszülött Jézushoz, s neki ajándékot vittek. E játékváltozat v. jelenet egyik főszereplője az idős, süket öregpásztor. A vele való tréfás, félreértéseken alapuló párbeszéd a játék gerince. Sok helyütt a pásztorok jelenete önálló játékká alakult, pásztorjátékká vált. A játék sajátos színfoltja a csörgős botjukkal taktust verő pásztorok körtánca.
Helyenként része a karácsonyi betlehemezésnek a Heródesjáték, azaz a zsidó király és a bibliai háromkirályok, bölcsek találkozása, s a királyok imádása, másutt ezt külön vízkereszti játékként adják elő.
A betlehemes játékban prózai vagy verses párbeszédek, karácsonyi énekek váltják egymást. A szereplők megfelelő jelmezbe öltöznek: az angyalok fehérbe, a királyok ajándékkal, koronával, a pásztorok bundába, sapkába, bottal.
