Virágvasárnap a nagyhét első napja, a pálmaágak vasárnapja, az Úr Jézus jeruzsálemi bevonulására utal. Azokon a területeken, ahol nincs pálmafa, használatos a virágvasárnap név. Magyarországon a legkorábban virágzó fűzfaágakra utal. A barkaszentelés szentelmény, virágvasárnap szertartásának része. – Jeruzsálemben a 4. századtól az Úr Jézus virágvasárnapi bevonulását felidézve az Olajfák hegyéről megszentelt pálma- és olajfaágakkal vonultak a városba. Európában a 10. század óta a mediterrán vidéken szintén pálma- vagy olajágat, északabbra a fűzfa barkás vesszejét szentelik meg. Szentmise után a hívők a szentelt barkát hazaviszik. Virágvasárnap elővételezett szentmiséinek liturgiájában Öttevényen és Mosonszentmiklóson az Ifjúsági kör tagjainak részvételével volt hallható Szent Máté evangélista által megírt Passió-történet, a vasárnapi ünnepi szentmisékben pedig a helyi templomi kórusok által élhettük át Üdvözítőnk szenvedéstörténetét.
