Hamvazószerdával kezdetét vette a szent negyven nap, azaz a nagyböjt. Ez az időszak kiváló lehetőség lehet számunkra a lelki megújulásra, a lelki elcsendesedésre, alapos felkészülés Krisztus feltámadásának méltó és tiszta ünneplésére. Az öttevényi plébánia ebben az évben is hirdetett meg nagyböjti lelkigyakorlatot, ami február 26-án kezdődött. Ebben az évben azonban lehetőség adódott a győri egyházmegye által meghirdetett Apor év keretében, hogy az egyházmegyében zarándokutat járó Apor-ereklye, valamint Apor Vilmos püspök képe az öttevényi templomban is látható legyen. Nagy öröm volt számunkra az, hogy a 3 napos lelkigyakorlatot egy ilyen jelentős eseménnyel összekapcsolhattuk.
Az eseménysorozat nyitásaként február 26-án, délelőtt 10 órakor ünnepélyes szentségimádás keretében fogadták a hívek az Apor-ereklyét. A nap folyamán lehetőség nyílt egyéni imádságra, hiszen mind a 3 nap reggel 9 órától az esti szentmisék végéig nyitva volt a templom. Délután 17 órakor a vértanú püspökről készült filmet tekinthettünk meg, majd 18 órakor kezdetét vette az első lelkigyakorlatos szentmise melynek szónoka Benko Attila atya, fertőszentmiklósi segédlelkész volt.
Pénteken délelőtt az öttevényi Rózsafüzér Társulat, majd délután a kunszigeti Rózsafüzér társulat is egy-egy órát imádkoztak a szentéletű püspök közbenjárását kérve. Délután 17 órakor az Ifjúsági kör imádkozta Boldog Apor Vilmos zsolozsmáját, az olvasmányos imaórát, és az esti dicséretet. Ezt követően Apor Vilmos keresztútját jártuk, majd 18 órakor szentmise következett a második lelkigyakorlatos szentbeszéddel.
Szombaton délelőtt az öttevényi Szentlélek-imacsoport tartott közös imaórát. Délután 3 órakor Kiss Tamás a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója előadását hallhattuk Apor Vilmos életéről, küzdelmeiről, a világháború idején felvállalt megpróbáltatásairól és a mártírhaláláról. Az eseménysorozat zárásaként 18 órakor szentmise következett, melyben a 3. lelkigyakorlatos szentbeszédet hallhattuk. A szentmisét követően a jelenlévők közelről is leróhatták tiszteletüket az ereklyét megérintve, ezzel is elmélyítve az Istenbe vetett bizalmunkat.
Rövid áttekintés Benko Attila atya lelkigyakorlatos szentbeszédeiből:
“Tudod, hogy nincs bocsánat, hiába hát a bánat.”
(részlet József Attila: Tudod hogy nincs bocsánat c. verséből)
József Attila vers az életéért küzd ezekben a napokban. Az öngyilkosság rémével küzd, s közben arról ír, hogy van-e bocsánat van-e kiút a bűneiből. Próbálták meggyőzni, hogy bűn nincs. A bűntudat csak vallásosok találmánya: felejtse el! Ezek a pszichoanalitikusok nem tudták József Attilát meggyógyítani a megbocsátás katarzisához nem tudták eljuttatni.
A modern ember tagadja a bűnt, meg akar tőle szabadulni, s azt gondolja, ha tagadja akkor már meg is szabadult tőle. De a bűn olyan, mint egy rákos betegség. Azt nem lehet letagadni. A bűnt hiába tagadom az belül roncsol. Mikor az ember elkezdi tagadni a rosszat, akkor lassan, de eltűnik a jó is. Az ember a földön küszködik a bűneivel, minden egyes elbukás után. Minden egyes vallásban van valami szertartás ami a bűnöktől való szabadulást szimbolizálja. Például távol-keleten a hegy tetején a szélbe kiabálják bűneiket, hogy a szél elvigye azt. Az Ószövetségben az állat fejére olvasták a bűnöket, majd vagy leöltek, vagy a pusztába eresztettek.
Jézus maga meghirdeti és gyakorolja a bűnbocsánatot, hiszen egyfolytában a bűnösök között találjuk Őt. Jézus mindenkinek megbocsát, aki bűnbánóan megy hozzá, egész életében ezt hirdeti és ezért is jött a földre. A kereszten sem csinál mást: imádkozik a bűnök bocsánatáért. A kereszt a húsvét legnagyobb ajándéka a bűnök bocsánata. Bűnbocsánat nélkül nem élhet az ember! Van bűnbocsánat, ez a mi nagy örömünk. Van bűnbocsánat, nincs tönkrement élet. Az öngyilkosság nem megoldás! A megoldás: a gyóntatószék, a térdre hullás, a bűnbánat, a könnyek hullatása.
A nagyböjt elsősorban arra hívja fel figyelmünket, hogy van bűnbocsánat, vezekeljünk, vizsgáljuk végig életünket. Istennek a jelen számít! Isten vár, Isten szeret, Isten jót akar. Isten bele halt abba, hogy örök életünk legyen, hogy a bűnök bocsánatot nyerjenek. Az egyetlen megoldás Krisztus, aki a kereszten bebizonyította, hogy “SZERETLEK”! …
Ahhoz, hogy a nagyböjt szent idejét jól és tartalmasan éljük meg, hogy javunkra váljék, hogy letudjuk küzdeni bűneinket, mindehhez fel kell ismernünk, sőt tudatosítanunk kell, hogy van kísértés, van gonosz, létezik a sátán. Az, hogy a sátán létezik az hittétel. Nyilván csak az ismeri fel a kísértést, aki hisz Istenben. A sátán kísérthet a saját természetünk által mikor tudjuk, hogy mit kellene tenni a jó és helyes döntés érdekében, de nem tesszük. Az ember megkísérhető, megkísértett lény. Tulajdonképpen minden nap kísértést szenvedünk. A kísértő elsősorban a vágyainkba akar beférkőzni. A kísértés akkor lép be, amikor engedjük, hogy a vágyainkba belépjen valami, ami nem Istentől való. S ez az állapot folyamatosan eltávolít az Istentől, s ilyenkor magamat helyezem Isten helyébe “…mert én tudom, hogy mi a jó nekem…” “…mert én tudom, hogy mi a jó majd én megmondom…”
A kísértő kicsi képeket lop bele az agyadba. Vigyázz, hogy mit nézel! Csak az tud szelektálni, aki Isten közelségében van. A kísértő először tesz egy kis képet eléd, majd arra folyamatosan több fényt tesz rá, és egyszer csak ott állsz a bajban. Kezdetben állj ellen! Jézus is megkísértette a sátán, de Ő a kezdetkor ellenállt a pusztában. Ha ellen állsz egyszer-kétszer, akkor növekszik az erőd! Erőt kapunk mikor legyőzzük a kísértéseket! De ha elbuksz egyszer-kétszer-háromszor, akkor fogy az erő és még könnyebben esel el! Tarts két lépés távolságot a sátántól! A kutya is csak azt tudja megharapni, aki túl közel megy.
Fontos az esti lelkiismeret vizsgálat! Szánjunk rá naponta öt percet és gondoljuk át a napot. Ami bűn, ami rossz az ellen tegyünk! Ne feledjük: Isten szeret és megbocsát, csak kérjük bátran a bocsánatát, a gyóntatószék mindig nyitva áll! …
Minden kultúrának voltak és vannak nagyon alapvető történetei, melyek elmondják: mit jelent embernek lenni. A Bibliai embernek egy nagyon alapvető története az Ábrahám-történet. Ábrahám útja teli van veszélyekkel: menekülnie kell Egyiptomba tele megpróbáltatásokkal. Az élet is egy nehéz út, sok-sok megpróbáltatás van benne.
Ábrahámot vezeti az Isten, s Isten kéri Ábrahámtól: “vedd egyetlen fiadat, s áldoz fel nekem”. A szerető Isten hogy kérheti, hogy áldozza fel fiát? Ha nemet mond Istennek, akkor tudja, hogy elveszíti a legdrágább kincsét az Isten hangját, azaz magát Istent veszíti el. Ábrahám elindul, hogy egyetlen fiát áldozza fel a Teremtő Istennek, s Isten mikor látja, hogy Ábrahám egyetlen fiát is neki adná, nem engedi, hogy Izsáknak baja essék. Ezzel megbizonyosodik, hogy Ábrahám mindenét neki adná.
Adjuk mi is mindenünket Istennek az Úr majd gondoskodik rólunk! Minden megválaszolatlan kérdésnek lesz majd válasza. Az Úristen soha nem hagy válasz nélkül. Az Úr gondoskodik az övéiről, csak merjük úgy követni őt a bizonytalanba, az idegenbe is, mint ahogy Ábrahám követte az Úr szavát. Merj olyat tenni, amit Isten kér tőled, akkor is ha nem látod az értelmét, mert így jutsz el Istenhez az örök hazába. Ámen.
