Szombaton a borongós, ködös délután titokzatos félhomályában beköszöntött az Advent. Sokan gyűltünk össze a börcsi templomban, várakozással a lelkünkben, hogy részesei lehessünk a lelki napnak, valamint advent első szentmiséjének.
A szentmise kezdetén orgonaszó és fények nélkül énekeltünk, és ez felidézte előttünk, hogy az advent a csendes, böjtölő, bűnbánó lélek várakozása.
Eljött hozzánk Benkó Attila atya, aki már kora délutántól fogadta a gyónókat, és sokan éltek is a szentgyónás lehetőségével. Majd a mise kezdete előtt Zsolt atya meggyújtotta az adventi koszorún az első gyertyát. És már egy kis fény gyúlt a lelkünkben és a templomunkban is.
A szentbeszédet főtisztelendő Benkó Attila atya tartotta. Arra tanított bennünket, hogy egy szívünk van, az életet, önmagunkat, embertársainkat és az Úristent is ezzel az egy szívvel tudjuk szeretni. És az embertársaink, a teremtett világ szeretete kifejezi, hogy milyen mély a hitünk, milyen igaz az Isten-szeretetünk. Úgy éljünk, hogy életünk ne párhuzamosan két szálon fusson, hanem legyen egységes: amit vasárnap hittel megélünk, aszerint éljünk a hétköznapokban is.
Köszönjük főtisztelendő Zsolt atyának, hogy megszervezte az egyházközségünknek ezt a lélekemelő, szép ünnepet.
