Január 20-án ismét szentségimádási napot tartottunk templomunkban. A szentmisében reggel megtörtént a szentségkitétel. A hívek egyénileg és csoportosan is jöhettek a nap folyamán az Oltáriszentség elé. A Plébániai Tanácsadó Testület, és a Rózsafüzér Társulat is tartott imaórát napközben. A szentségimádási nap fő eseménye az esti szentségimádási óra volt, melyen az elmélkedéseket Holpár István Balázs újmisés atya vezette.
A napi evangélium segítségével felhívta figyelmünket, milyen fontos, hogy életünket úgy tegyük le Jézus elé, ahogy a kánai menyegzőn a vizes korsókat letették a szolgák. Ahogy a vizet borrá változtatta, úgy változtatja az életünket is teljessé Jézus, ha fel tudjuk neki ajánlani.
Gondolatait a szeretetből fakadó szolgálat, és az életszentség köré fonta.
Az Emberfia is azért jött, hogy minket szolgáljon. Alázatos szolgaként jött, ez az utolsó vacsorán tárul fel legszebben, ahol tanítványai lábát kezdi mosni. Jézus minket is szolgáló szeretetre hív. A szolgálat csendes. nem kér viszonzást, elismerést. A szolgálat figyelmes, nem azt teszi, amit maga tart jónak, hanem ami a másik javát szolgálja. A szolgálat lehetőségét észre kell venni. A szolgálat önzetlen. Jézus példáján keresztül, jól szolgálni csak tiszta szívvel, önzetlenül, szeretetből lehet.
Vajon a szentek miben különböztek tőlünk? Nekik könnyebb életük volt? Könnyű volt szentté válniuk, szentként viselkedniük? Ők is ugyanolyan embernek születtek, mint mi, csak ők tudtak a szívükkel, a lelkükkel élni. Nem szabad másra vágyakoznunk, csak amit Jézus vár tőlünk: Legyetek olyan tökéletesek, mint mennyei atyátok, vagyis szentek! A szent élet szerinti élet legszebb példája Szűz Mária, aki bár nem tudta, mi vár rá, amennyiben elfogadja Isten meghívását, mégis szívével döntött, azonnal beleegyezett Isten akaratába. Végig kísérte Jézust a csodákon keresztül a szenvedésig. A nehéz utat bejárva minden pillanatban Isten mellett döntött. Merjünk mi is folyamatosan a szívünkkel Jézus mellett dönteni, segítsen ebben az a feltöltődés, amit a szentségimádási nap folyamán kaptunk.
(Szöveg és kép: Kungl Anita)
